Szinposzis
Kortárs flamenco táncdráma egy felvonásban, Daniel Keyes “Az ötödik Sally” című regényének ötlete alapján.
Sally érzi, valami nincs rendben. Olyan dolgokat tesz, és olyan helyzetekbe kerül, melyekre nem emlékszik. Elveszíti az időt. Pszichiáterhez fordul, aki ráébreszti, személyisége öt részre szakadt. Életében olyan traumák érték, melyeket kisgyermekként nem tudott feldolgozni, és tudata így védekezett. Fejében öt teljesen eltérő karakterű nő él, akik kezdetben nem tudnak egymásról, a gyógyuláshoz azonban Sallynek szembesülnie kell önmagával. Erről a folyamatról szól a regény, melyet Pirók Zsófia most, egy teljesen egyedi tolmácsolásban állít színpadra, a zene és a flamenco tánc nyelvén.
A főszereplő elméjében élő személyiségeket, a hangokat, amelyeket hall, különböző hangszerek hívják életre, az eltérő karaktereket, pedig egy-egy flamenco palo (stílus) élez ki még inkább.
Az előadás támogatói:
- Spanyol királyság Budapesti Nagykövetsége
- Nemzeti Kulturális Alap
Szereplők
Tánc, koreográfia, rendezés
- Sally, Derry, Bella, Nola, Jinx: Pirók Zsófia
Zenekar
- Flamenco gitár: Juan José Bando (Spanyolország)
- Flamenco ének, palmas: Alicia Carrasco (Spanyolország)
- Flamenco gitár, cajón: Andrzej Lewocki (Lengyelország)
- Ütőhangszerek: Tar Gergely
- Hegedű: Szirtes Edina Mókus
- Zongora: Antal Gábor
- Klarinét: Cserta Balázs
Alkotótársak
- Színpadkép, díszlet: Pirók Péter
- Videó projekció: Fábián Márton, Bartos Bence
- Világosító: Balaton Levente
Vélemények
Tőkés Imola
2018.06.19.
Lenyűgöző szemtanúja lenni annak, ahogyan lépésről lépésre kiteljesedik és életre kel a flamenco Pirók Zsófia koreográfiáiban. Hattagú zenekar kiséri mozdulatait, és jó karmestehez híven nemcsak virtuózitásukat de finom, érzelemgazdag játékukat is megszólaltatta a különböző flamenco stílusok által. A flamenco gitárok, az ütő és fúvós hangszerek pezsgése, Alicia Carrasco érzelemdús éneke, Pirók Zsófia táncával összefonódva “bekopogta” magát a néző szívébe.
Olyannyira elsöprő erejű a zene és a tánc szimbiózisa, hogy útközben felülkerekedik a dramaturgián. Daniel Keyes Az ötödik Sally című regényének magvai ugyan föllelhetőek, viszont a kezdetben pontosan felépített dramaturgi stációk egyre távolabb kerülnek egymástól, mígnem teljesen beleolvadnak a flamenco gyönyörű világába.
Teljes kritika elolvasható itt: www.ittvagyokamagyartancfesztivalon.blog.hu
Mátyás Viktória
2017.04.15.
Végső soron az előadás legfőbb érdeme az a felfokozott hangulat, ami azáltal teremtődik meg a nézőtéren, hogy láthatunk egy fiatal tehetséges alkotót olyan hévvel és átéléssel táncolni, mellyel egymaga betöltötte a színpadot az egész produkción keresztül. A közönség soraiban ülők szinte egy emberként biztatták a színpadon küzdő társukat, melyet rendszeres nyílt színi tapssal és bekiabált „ollé”-val adtak tudtára. A történet adott a nézők számára, mégsem ez uralja a darabot, nem a cselekmény által kaptunk tőle maradandó élményt, hanem a megteremtett feszültség által, melyet – kissé túlhangsúlyozva – a töréspontoknál elviselhetetlenül villogó erős fénnyel is fokozni kívántak. Itt azonban nem a technika játszott szerepet ennek a feszült figyelemnek a megteremtéséhez, hanem Pirók Zsófia pontos odafigyelése és átélése. Ehhez a magabiztossághoz viszont szükség volt a háttérben összpontosító zenekarra, a dialógra, a biztonságra a függöny túlsó- és innenső oldalán játszó alkotók között.
Teljes kritika elolvasható itt: www.sugopeldany.hu